Elnevezés: a hímjét bikának, a nőstényt tehénnek, a szaporulatot ünő- vagy bikaborjúnak nevezzük, a második éves nőivarú egyed neve ünő.
Testméretei: a bika hossza 170-240 cm, marmagassága 115-150 cm, zsigerelt testtömege 140-180 kg. A tehén hossza 150-200 cm, marmagassága 105-130 cm, zsigerelt testtömege 60-120 kg. A bikák 5-6 éves korukra, a tehenek 3-4 éves korukra érik el a kifejlett méreteket. Az élőhely jelentősen befolyásolja a testméreteket. Az alsó értékek általában az Északi-középhegységre, a magasabbak pedig a Dél-Dunántúlra vonatkoznak.
Szőrzete: döntő hányadban fedőszőrökből áll. Színe a barna, szürke és rozsdavörös különféle árnyalata (innen a német eredetű elnevezés: 'rőtvad').
Agancs: az agancsnövekedés sebessége szinte egyedülálló jelenség az állatvilágban, hiszen a gímszarvas 120-150 nap alatt képes akár 15-18 kg-os agancsot is felépíteni.
Vadászati idény:
Hibátlan (golyóérett) trófeájú bika: szeptember 1-től október 31-ig. Ezen belül a főbőgés szeptember 5 és 30. között van.
Rendellenes (selejt) trófeájú bika, tehén: szeptember 1-től január 31-ig.
Borjú, ünő: szeptember 1-től február 28-ig.
Vadászati mód: cserkelés, magasles, esetleg lovasfogat.
Dámszarvas (Cervus dama)
A gímszarvashoz hasonlítható, de annál kisebb, zömökebb testfelépítésű. A legjobb magyarországi állományok környezetére a kontinentális klíma, a havas napok kis száma és az alacsony hótakaró jellemző. Leginkább a sík vagy enyhe dombvidékek, kis mezőgazdasági területekkel szabdalt, lombos erdőfoltjait kedveli.
Elnevezés: a hímjét bikának vagy lapátosnak, a nőstényt tehénnek, a 2. éveset ünőnek, a szaporulatot ünő- vagy bikaborjúnak mondja a vadásznyelv.
Testméretei: testhossza 120-150 cm, marmagassága 70-90 cm, a bika zsigerelt testtömege 60-90 kg, a tehéné 30-50 kg.
Szőrzet: szőrzetét döntően fedőszőrök alkotják. Színe nyáron világos rozsdabarna, fehér foltokkal. A bikák szőre sötétebb, a teheneké világosabb. Télen a fedőszőrök megnövekszenek, kevés gyapjúszőr is megjelenik. Színe ilyenkor sötétebb, a foltok majdnem teljesen eltűnnek.
Agancs: trófeája a bikákon található lapát formájú agancs, melyet évente vált. Különleges formája miatt igen kedvelt vadásztrófea.
Vadászati idény:
Hibátlan (golyóérett) trófeájú bika: október 1-től december 31-ig. A főbarcogás október 1 és 31. közé esik.
Rendellenes (selejt) trófeájú bika: október 1-től január 31-ig.
Tehén, ünő, borjú: október 1-től február 28-ig.
Vadászati mód: lesvadászat, cserkelés, esetleg barkácsolás.
Muflon (Ovis ammon musimon)
Hazánkban nem őshonos faj, hiszen csak a 19. század végén telepítették be Korzikáról. Kefejezetten az erdősült területek lakója. Előfordulását az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a talaj és a növényzet határozza meg. Kedveli a kötött, köves talajokat, az idősebb erdőállományt, ahol legeléskor megfelelően kilát a növényzetből.
Elnevezés: a hímet kosnak, a nőstényt (amíg nem ellett) jerkének, ellést követően juhnak, a szaporulatot kos- vagy jerkebáránynak nevezi a vadásznyelv.
Testméretei: testhossza 105-115 cm, marmagassága 65-78 cm, zsigerelt testtömege 16-40 kg.
Szőrzet: A szőrzet némi differenciát mutat az ivarok között. A kosoké nyáron általában vörösesbarna, a hátukon sötétebb árnyalatú, ami a fej egyes részein hamuszürkébe megy át. A test alsó része és a lábak szennyes-fehérek. A kosok nagy részére jellemző a szürkétől a fehérig változó színű „nyeregfolt", amely a has azonos színű részétől egy sötétebb csíkkal különül el. A nyak szőrzete télen erőteljes sörénnyé fejlődik. A jerkék és juhok szőrzetének színe voltaképpen hasonló, de télen nincs erőteljes nyakszőrzetük, mint ahogy nyeregfoltjuk sincs.
Agancs: trófeája a kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, az ún. csiga, melynek hossza a 100 cm-t, körfogata pedig a 24 cm-t is elérheti. A csiga vastagodása 4 éves korig intenzív, 6-7 éves korban eléri a maximumot, ezután kismértékben csökken.
Vadászati idény:
Szeptember 1 és február 28. között vadászható. A legjobb időszak az üzekedés időszaka, ez körülbelül október közepétől november közepéig tart.
Vadászati mód: cserkelés
Vaddisznó (Sus scrofa)
A vaddisznó leginkább a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, valamint a Pilisben fordul elő, de ma már szinte nincs olyan része az országnak, ahol rövidebb-hosszabb ideig elő ne fordulna. Elsősorban az erdősült, hegyes-dombos területek lakója, kedveli az árterületeket.
Elnevezés: a hímet kannak, a nőstényt kocának (emsének), a szaporulatot malacnak, a 2. éveseket kan- vagy kocasüldőnek, az öreg kant remetekannak mondja a vadásznyelv.
Testméretei: testhossza 150-200 cm, marmagassága 80-110 cm, zsigerelt testtömeg 70-170 kg.
Szőrzet: erős, testtájanként változó szürke, barnásfekete serteszőrök borítják. Szőrváltásra tavasszal kerül sor, ősz folyamán alakul ki a téli jellegzetes szőrruha, amelyben a serteszálak közé kifejlődik a gyapjúszőrök tömött védőrétege. Bőre vastag, erős, különösen a kanoké.
Trófea: a szemfogakból fejlődő „nagyagyarak" (állkapocsban), és „kisagyarak" (állcsontban).
Vadászati idény:
Erdei és mezőgazdasági kártétele miatt egész évben vadászható.
A kocákat fialási, malacnevelési időszakban tilos vadászni, vadászidény: június 1 - január 31. között.
Ajánlott idő vaddisznóhajtásra: november 1 - január 31.
Vadászati mód:
Társas vadászat esetén terelővadászat (3-10 vadász) - ezen esetleg gímszarvas, dám tarvad és muflon is lőhető - vagy vaddisznóhajtás (11 főtől).
Egyéni vadászaton a legelterjedtebb a lesvadászat.
Őz (Capreolus c. capreolus)
Az őz nálunk megtalálható alfaja Közép-Európában a leggyakoribb és egyben legkisebb nagyvadja. Hazánkban minden területen előfordul. Legfőbb élőhelye a szétszórt, mezőkkel és rétekkel tarkított erdőszélek cserjékben és aljnövényzetben gazdag, ritka faállományai.
Elnevezés: a hímet baknak, a nőstényt sutának, a szaporulatot (suta vagy bak) gidának nevezi a vadásznyelv.
Testméretei: a bak testtömege 20-30 kg, testhossza 115-135 cm, marmagassága 70-90 cm. A suta testtömege 17-25 kg, testhossza 95-115 cm, marmagassága 65-80 cm.
Szőrzet: a szőrzet színe nyáron jellegzetes sárgásvörös (őzbarna), ősszel, télen szürke. A téli szőrzet lényegesen hosszabb, sűrűbb. Jellegzetes világos színe van a far hátulján található szőrzetnek, amit a vadásznyelv tükörnek nevez. A tükör szőrzete fehér, alakja ivarra jellemző: a sutáé szív, a baké vese alakú.
Trófea: agancs, melyet a bak visel és minden évben levet.
Vadászati idény:
Őzbak: április 15-től szeptember 30-ig. Ezen belül a legjobb időszakok április 15 és május 10. között, illetve július vége és augusztus első hete között vannak.
Sutavad október 1-től február 28-ig.
Vadászati mód: magaslesről, cserkelve vagy barkácsolva.
Szikaszarvas (Cervus nippon)
A szikaszarvas Kelet-Ázsiából származik, de a betelepítése során a világ sok más részén is előfordul. Európában két alfaja található meg, a japán szika és a Dybowski szika. Magyarországon egyedülállóan, a VADEX Zrt. Fehérvárcsurgói vadaskertjében él Dybowski szika populáció.
Testméretei: marmagassága 80-90 cm, testtömege 45-65 kg.
Szőrzet: nyári és téli színezete között felfedezhető különbség van: nyáron gesztenyebarna, télen sötétbarna. A nyáron viselt sötét hátcsík és a foltok télre eltűnnek. A tükörszőrzete a farkot rendszerint eltakarja.
Trófea: agancs.
Vadászati idény:
Bika, tehén, ünő, borjú szeptember 1-től december 31-ig.
Fácán (Phasianidae)
A hazánk területén található fácán a tyúkalkaltúak rendjébe, fácánfélék családjába tartozik. Őshazája a Fekete-tengertől egészen Japánig húzódik. Hazánkba a századforduló óta számos fácánfajt telepítettek, melyek keveredtek a meglévő fácánállománnyal. A létrejött hibrideket nevezték el vadászfácánnak. A fácán az ország egész területén megtalálható, állományának 70%-a az Alföldre, 22%-a a Dunántúlra és 8%-a az északi megyékre esik.
Elnevezés: a fácánoknál minden esetben a hímivarú (kakas) viseli a díszesebb tollruhát. A nőivarú egyedek (tyúkok) kültakarója szürkésbarna.
Vadászati idény:
Szeptember 1-től február 28-ig. Fácánhajtásra január 1 és február 15. közötti időszakot ajánljuk.
Vadászati mód: hajtó és kereső vadászat
Vadpulyka (Meleagris gallopavo)
A vadpulyka őshazája Közép- és Észak-Amerika, itt a történelmi idők előtt óriási területeken háborítatlan körülmények között szaporodott, természetes elterjedése Mexikóban a Rio Balsas völgytől (18° sz.) északra, és az Egyesült Államok Sziklás-hegységétől keletre eső egész vidéket magába foglalta az Atlanti-óceánig, valamint egész Dél-Ontariót Kanadában.A vadpulyka Kanada déli részén, az Amerikai Egyesült Államok nagy részén és Mexikóban honos. A vadpulykát betelepítették Ausztrália és Új-Zéland területére, valamint a Hawaii-szigetekre is és Európa egyes részeire.
Hazánkban csak a VADEX ZRT-nél vadászható.
Vadászati idény:
Április 15 - május 31 valamint október 1 - december 31 között.
Vadászati mód:
Kereső vadászat.