Gilice Erdei Iskola

Fácános Hotel

                                                                                                               erdiszallas logo erdoknapja logo hu

 

az ev faja vadalma

 

FilmtarErdesz logo hu

 FilmtarVadasz logo hu

 

erdeiprogramok logo

 

erdo mezo logo 

 

 

 

Gímszarvas (Cervus elaphus) Hazánkban a gímszarvas közép-európai alfaja (C. e. hippelaphus) él, elsősorban a dunántúli erdősült területeken, valamint az Északi-középhegységben fordul elő. Kisebb populációk az ország más részeiben is megtalálhatók. A gímszarvas életterét a tisztásokkal és rétekkel tarkított lombos és elegyes erdők jelentik.

Elnevezés: a hímjét bikának, a nőstényt tehénnek, a szaporulatot ünő- vagy bikaborjúnak nevezzük, a második éves nőivarú egyed neve ünő.

Testméretei: a bika hossza 170-240 cm, marmagassága 115-150 cm, zsigerelt testtömege 140-180 kg. A tehén hossza 150-200 cm, marmagassága 105-130 cm, zsigerelt testtömege 60-120 kg. A bikák 5-6 éves korukra, a tehenek 3-4 éves korukra érik el a kifejlett méreteket. Az élőhely jelentősen befolyásolja a testméreteket. Az alsó értékek általában az Északi-középhegységre, a magasabbak pedig a Dél-Dunántúlra vonatkoznak.

Szőrzete: döntő hányadban fedőszőrökből áll. Színe a barna, szürke és rozsdavörös különféle árnyalata (innen a német eredetű elnevezés: 'rőtvad').

Agancs: az agancsnövekedés sebessége szinte egyedülálló jelenség az állatvilágban, hiszen a gímszarvas 120-150 nap alatt képes akár 15-18 kg-os agancsot is felépíteni.

Vadászati idény:
Hibátlan (golyóérett) trófeájú bika: szeptember 1-től október 31-ig. Ezen belül a főbőgés szeptember 5 és 30. között van.
Rendellenes (selejt) trófeájú bika, tehén: szeptember 1-től január 31-ig.
Borjú, ünő: szeptember 1-től február 28-ig.

Vadászati mód: cserkelés, magasles, esetleg lovasfogat.


Dámszarvas (Cervus dama)

A gímszarvashoz hasonlítható, de annál kisebb, zömökebb testfelépítésű. A legjobb magyarországi állományok környezetére a kontinentális klíma, a havas napok kis száma és az alacsony hótakaró jellemző. Leginkább a sík vagy enyhe dombvidékek, kis mezőgazdasági területekkel szabdalt, lombos erdőfoltjait kedveli.

Elnevezés: a hímjét bikának vagy lapátosnak, a nőstényt tehénnek, a 2. éveset ünőnek, a szaporulatot ünő- vagy bikaborjúnak mondja a vadásznyelv.

Testméretei: testhossza 120-150 cm, marmagassága 70-90 cm, a bika zsigerelt testtömege 60-90 kg, a tehéné 30-50 kg.

Szőrzet: szőrzetét döntően fedőszőrök alkotják. Színe nyáron világos rozsdabarna, fehér foltokkal. A bikák szőre sötétebb, a teheneké világosabb. Télen a fedőszőrök megnövekszenek, kevés gyapjúszőr is megjelenik. Színe ilyenkor sötétebb, a foltok majdnem teljesen eltűnnek.

Agancs: trófeája a bikákon található lapát formájú agancs, melyet évente vált. Különleges formája miatt igen kedvelt vadásztrófea.

Vadászati idény:
Hibátlan (golyóérett) trófeájú bika: október 1-től december 31-ig. A főbarcogás október 1 és 31. közé esik.
Rendellenes (selejt) trófeájú bika: október 1-től január 31-ig.
Tehén, ünő, borjú: október 1-től február 28-ig.

Vadászati mód: lesvadászat, cserkelés, esetleg barkácsolás.


Muflon (Ovis ammon musimon)

Hazánkban nem őshonos faj, hiszen csak a 19. század végén telepítették be Korzikáról. Kefejezetten az erdősült területek lakója. Előfordulását az éghajlat, a tengerszint feletti magasság, a domborzat, a talaj és a növényzet határozza meg. Kedveli a kötött, köves talajokat, az idősebb erdőállományt, ahol legeléskor megfelelően kilát a növényzetből.

Elnevezés: a hímet kosnak, a nőstényt (amíg nem ellett) jerkének, ellést követően juhnak, a szaporulatot kos- vagy jerkebáránynak nevezi a vadásznyelv.

Testméretei: testhossza 105-115 cm, marmagassága 65-78 cm, zsigerelt testtömege 16-40 kg.

Szőrzet: A szőrzet némi differenciát mutat az ivarok között. A kosoké nyáron általában vörösesbarna, a hátukon sötétebb árnyalatú, ami a fej egyes részein hamuszürkébe megy át. A test alsó része és a lábak szennyes-fehérek. A kosok nagy részére jellemző a szürkétől a fehérig változó színű „nyeregfolt", amely a has azonos színű részétől egy sötétebb csíkkal különül el. A nyak szőrzete télen erőteljes sörénnyé fejlődik. A jerkék és juhok szőrzetének színe voltaképpen hasonló, de télen nincs erőteljes nyakszőrzetük, mint ahogy nyeregfoltjuk sincs.

Agancs: trófeája a kosok fejét díszítő, folyamatosan növekvő tülkös szarv, az ún. csiga, melynek hossza a 100 cm-t, körfogata pedig a 24 cm-t is elérheti. A csiga vastagodása 4 éves korig intenzív, 6-7 éves korban eléri a maximumot, ezután kismértékben csökken.

Vadászati idény:
Szeptember 1 és február 28. között vadászható. A legjobb időszak az üzekedés időszaka, ez körülbelül október közepétől november közepéig tart.

Vadászati mód: cserkelés


Vaddisznó (Sus scrofa)

A vaddisznó leginkább a Dunántúlon, az Északi-középhegységben, valamint a Pilisben fordul elő, de ma már szinte nincs olyan része az országnak, ahol rövidebb-hosszabb ideig elő ne fordulna. Elsősorban az erdősült, hegyes-dombos területek lakója, kedveli az árterületeket.

Elnevezés: a hímet kannak, a nőstényt kocának (emsének), a szaporulatot malacnak, a 2. éveseket kan- vagy kocasüldőnek, az öreg kant remetekannak mondja a vadásznyelv.

Testméretei: testhossza 150-200 cm, marmagassága 80-110 cm, zsigerelt testtömeg 70-170 kg.

Szőrzet: erős, testtájanként változó szürke, barnásfekete serteszőrök borítják. Szőrváltásra tavasszal kerül sor, ősz folyamán alakul ki a téli jellegzetes szőrruha, amelyben a serteszálak közé kifejlődik a gyapjúszőrök tömött védőrétege. Bőre vastag, erős, különösen a kanoké.

Trófea: a szemfogakból fejlődő „nagyagyarak" (állkapocsban), és „kisagyarak" (állcsontban).

Vadászati idény:
Erdei és mezőgazdasági kártétele miatt egész évben vadászható.
A kocákat fialási, malacnevelési időszakban tilos vadászni, vadászidény: június 1 - január 31. között.
Ajánlott idő vaddisznóhajtásra: november 1 - január 31.

Vadászati mód:
Társas vadászat esetén terelővadászat (3-10 vadász) - ezen esetleg gímszarvas, dám tarvad és muflon is lőhető - vagy vaddisznóhajtás (11 főtől).
Egyéni vadászaton a legelterjedtebb a lesvadászat.


Őz (Capreolus c. capreolus)

Az őz nálunk megtalálható alfaja Közép-Európában a leggyakoribb és egyben legkisebb nagyvadja. Hazánkban minden területen előfordul. Legfőbb élőhelye a szétszórt, mezőkkel és rétekkel tarkított erdőszélek cserjékben és aljnövényzetben gazdag, ritka faállományai.

Elnevezés: a hímet baknak, a nőstényt sutának, a szaporulatot (suta vagy bak) gidának nevezi a vadásznyelv.

Testméretei: a bak testtömege 20-30 kg, testhossza 115-135 cm, marmagassága 70-90 cm. A suta testtömege 17-25 kg, testhossza 95-115 cm, marmagassága 65-80 cm.

Szőrzet: a szőrzet színe nyáron jellegzetes sárgásvörös (őzbarna), ősszel, télen szürke. A téli szőrzet lényegesen hosszabb, sűrűbb. Jellegzetes világos színe van a far hátulján található szőrzetnek, amit a vadásznyelv tükörnek nevez. A tükör szőrzete fehér, alakja ivarra jellemző: a sutáé szív, a baké vese alakú.

Trófea: agancs, melyet a bak visel és minden évben levet.

Vadászati idény:
Őzbak: április 15-től szeptember 30-ig. Ezen belül a legjobb időszakok április 15 és május 10. között, illetve július vége és augusztus első hete között vannak.
Sutavad október 1-től február 28-ig.

Vadászati mód: magaslesről, cserkelve vagy barkácsolva.


Szikaszarvas (Cervus nippon)

A szikaszarvas Kelet-Ázsiából származik, de a betelepítése során a világ sok más részén is előfordul. Európában két alfaja található meg, a japán szika és a Dybowski szika. Magyarországon egyedülállóan, a VADEX Zrt. Fehérvárcsurgói vadaskertjében él Dybowski szika populáció.

Testméretei: marmagassága 80-90 cm, testtömege 45-65 kg.

Szőrzet: nyári és téli színezete között felfedezhető különbség van: nyáron gesztenyebarna, télen sötétbarna. A nyáron viselt sötét hátcsík és a foltok télre eltűnnek. A tükörszőrzete a farkot rendszerint eltakarja.

Trófea: agancs.

Vadászati idény:
Bika, tehén, ünő, borjú szeptember 1-től december 31-ig.


Fácán (Phasianidae)

A hazánk területén található fácán a tyúkalkaltúak rendjébe, fácánfélék családjába tartozik. Őshazája a Fekete-tengertől egészen Japánig húzódik. Hazánkba a századforduló óta számos fácánfajt telepítettek, melyek keveredtek a meglévő fácánállománnyal. A létrejött hibrideket nevezték el vadászfácánnak. A fácán az ország egész területén megtalálható, állományának 70%-a az Alföldre, 22%-a a Dunántúlra és 8%-a az északi megyékre esik.

Elnevezés: a fácánoknál minden esetben a hímivarú (kakas) viseli a díszesebb tollruhát. A nőivarú egyedek (tyúkok) kültakarója szürkésbarna.

Vadászati idény:
Szeptember 1-től február 28-ig. Fácánhajtásra január 1 és február 15. közötti időszakot ajánljuk.

Vadászati mód: hajtó és kereső vadászat


 

Vadpulyka (Meleagris gallopavo)

 

A vadpulyka őshazája Közép- és Észak-Amerika, itt a történelmi idők előtt óriási területeken háborítatlan körülmények között szaporodott, természetes elterjedése Mexikóban a Rio Balsas völgytől (18° sz.) északra, és az Egyesült Államok Sziklás-hegységétől keletre eső egész vidéket magába foglalta az Atlanti-óceánig, valamint egész Dél-Ontariót Kanadában.A vadpulyka Kanada déli részén, az Amerikai Egyesült Államok nagy részén és Mexikóban honos. A vadpulykát betelepítették Ausztrália és Új-Zéland területére, valamint a Hawaii-szigetekre is és Európa egyes részeire.

Hazánkban csak a VADEX ZRT-nél vadászható.

 

Vadászati idény: 

Április 15 - május 31 valamint október 1 - december 31 között.

 

Vadászati mód:

Kereső vadászat.

    wikipedia     youtube     youtube
azerdo logo hu
 
amierdonk logo hu
 
oee logo hu
 
erdeszetilapok logo hu
 
ek logo hu
FM Logo
 
szechenyiterv logo hu
 

itthon logo hu

 

nka logo hu

 

velencei to turisztikai kartya front