Gemencen jártunk
A VADEX Mezőföldi Zrt. vezetősége által meghirdetett szakmai tanulmányútra 52 kolléga adta le jelentkezését, akikkel kellemes, őszi időben indultunk a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt-hez. A szakmai programot múzeumlátogatások és városnézések színesítették.
Utunk első állomásán, a paksi Atomenergetikai Múzeumban megtekintettük a közelmúltban új helyre költözött, impozáns módon felújított raktárépületben berendezett, a Paksi Atomerőmű, illetve az atomenergia történetét bemutató kiállítást. Kollégáink érdeklődéssel hallgatták az erdész-vadász szakmától viszonylag távol álló tudományról szóló előadást.
Késő délután érkeztünk a Gemenc Zrt. Szekszárdi Erdészetéhez tartozó Pörbölyi Ökoturisztikai Központhoz, ahol Badari-Csiszár Angéla és Barabás Tamás, a Turisztikai és Marketing osztály munkatársai nagy szeretettel vártak bennünket. A „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című interaktív kiállítás megtekintése után a Gemenc Erdészeti Erdei Iskola konyhájának specialitásait kóstolhattuk meg. A sárközi gombócleves elkészítésének leírását hiába keressük az interneten, azonban több helyi étel receptje elérhető a Gemenc ízei szakácskönyvben, amely a következő linken letölthető le: http://gemenczrt.hu/wp-content/uploads/2016/04/Gemenc_szakacskonyv2009_web.pdf.
A tartalmas ebéd után az erdei kisvasúttal Lassi állomásig utaztunk, ahol a halászati bemutatóhely segítségével ismerkedtünk meg az olyan régi halászati módokkal és eszközökkel, mint pl. a varsa, a tapogató, az emelőháló és a dobóháló. Egy rövid kisvasutazás után Nagyrezét állomástól gyalogosan haladtunk át az ártéri erdőn. A szakvezetés során megtudtuk, hogy a Szekszárdi Erdészet teljes egészében a Duna és a Sió árterében gazdálkodik 7 555 hektár állami tulajdonú területen. Az erdészet illetékességi területébe tartozik a gemenci erdőtömb, hazánk legnagyobb, természeti értékekben bővelkedő, Európa legszebb ártéri erdeje. Az erdészet területe az erdősztyepp klímaövbe tartozik, ahol a Duna vízmozgásának köszönhetően időszakos (47%) hidrológia viszony jellemző. Jellemző fafajok a kőris, hazai nyár, nemes nyár, kocsányos tölgy, de jelen vannak a füzek, a fekete dió és egyéb kemény és lágy lombos fafajok is. Az erdészet megfelelő termőhelyi adottságok esetén a természetes felújításokat helyezi előtérbe, de a Dunán egyre gyakrabban levonuló árvizek az erdőgazdálkodási munkákat nagyban befolyásolják. A terület jellemző nagyvadfaja a gímszarvas és a vaddisznó, az itt élő gímszarvas állomány világszerte híres. A gemenci vadászterület különleges rendeltetésű vadászterület, amit a gímszarvas populáció védelme indokol. A töltésen végighaladva a vaddisznó intenzív jelenlétének nyomait mi is tapasztaltuk.
Az erdei bejárást követően Bajára utaztunk, ahol a Gemenc Zrt. központi épületében a világrekord 248,55 pontos „Kazuki bika” és a 271,01 pontos „Karapancsai bika” trófeáinak másolatait tekintettük meg, majd a Duna mellékágának, a Sugovicának gyönyörűen kiépített parti sétányán a Türr István-kilátóhoz sétáltunk. A kilátó tetejéről pompás kilátás nyílt a Dunára és a Dunába torkolló Sugovicára.
A gemenci kollégákkal elfogyasztott vacsorán többen megkóstoltuk a híres bajai halászlevet gyufatésztával és természetesen túrós csuszával.
A szombati napon Szeged felé utaztunk tovább, ahol két tapasztalt idegenvezető kalauzolt végig bennünket a város látnivalóin. A belvárosi séta során bejártuk a Széchenyi teret, megcsodáltuk a Városházát, a Sóhajok hídját, megtudtuk miért Kossuth Lajos szobra áll a Klauzál téren és kiről-miről kapta a nevét a Kárász utca. Arra is fény derült, miért áll a szegedi vár maradványa az utca szintjénél két méterrel mélyebben, mióta nézi merengve Erzsébet királyné a színházat, mikor szólal meg Dankó Pista márvány hegedűje és mi az a fogadalom, amelyből a szegedi Dóm megszületett.
Délután az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az összmagyarság találkozóhelyén „beléptünk a múltba”. A Feszty-körkép mindannyiunkra nagy hatást gyakorolt, nem véletlenül tekintette meg több millió ember az 1995-ös átadása óta. A Látogatóközpont és a Rotunda kiállításai után sétánk a gyógynövényházba és annak kertjébe vezetett. A szabadtéri néprajzi múzeumon áthaladva az eredeti tervek alapján újjáépített Pallavicini kápolnához jutottunk, a kellemes túrát és egyben a tanulmányutat a Nomád Park egyik korhűen berendezett jurtájában zártuk.
Hosszú, fárasztó, de tartalmas két napot töltöttünk együtt, kollégáink szakmai tapasztalatokkal és kulturális élményekkel gazdagodva érkeztek haza.
Képek: https://drive.google.com/drive/folders/0B1FWjeZ2Y7JnZnVMX002Q1ZLTjg